HTML

Literáti Grosz S(z)ószórója

Az embernek csak az mond valamit, amit hall. Itt lehet, hogy az olvas- ill. látvány is.

No, Comment!

345. szám

2007.10.16. 02:12 :: Literáti Groß

Üdv kedves Idekattintó! Hogy vagy, sehogy?!

 Ezt is megéltük, mégsem haltunk meg. Remélem így lesz még ezer számig. És még legalább ötször annyi poén, amit bejegyezhetek. Legalábbis átlagban így szokott lenni ez... No de lássuk az Ursa Majort.

 

Mintha, de mégis.

"...az oldal szép kivitele."

Akkor van importja is. Betűk, számok, képfájlok. Nyilván. És még szép is.

Szóval. Szó szerint.

...a kora délutáni órákban XY beszél majd A védelmi jelzőrendszer tagjainak konkrét feladatai címmel.

Galla Miklós jut eszembe, ahogy egy papírt tart, melyen ez áll: DISCOVERY, majd megkérdezi: Tudják, hogy ezt a szót hogy kell kiejteni? – majd leejti a földre, s ezt mondja: Így!
Vagy azon abszurd(abb) eset áll fenn, hogy a címnek mondja meg a magáét.

A poéta ereje

"...költők nyitották meg az olvasók sorát."

Ezt nem értem. valaki magyarázza el.

Elsősorban. A többiek csak utánunk.

"...az olvasás európai, sőt egyetemes emberi érték."

Nem vagyo kibékülve ezzel az UNIO istenítéssel. A japánok korábban ismerték az írást, a könyvnyomtatást, a papírpénzt és még sok más olvasnivalót. Az egyiptomiak régóta hieroglifáztak, de a babilóniai rovásírás is frankón működött (gondoljunk csak Hamurapi törvénytáblájára) már, amikor mi európaiak még csak rúnákkal és egyéb mágikus jelekkel böködtük az írást, mint egy döglött állatot, hogy az vajon él-e még, vagy ehető-e.

Főút. Főlövés. Fő a fejem.

"...amikor ide jött, alig talált parkolóhelyet."

Tehát útközben nem talált parkolót. Hogy mikor megérkezett, talált-e, az már tárgytalan. Minden esetre fokozza a hangulatot. Nálam például a lincshangulatot.

"...mégpedig nem is akár milyenekre."

Akármi is legyen ez, magyar mondatok halmazain nem értelmezhető. Talán az 'is' után egy vessző. Bár még akkor is hiányzik valamiféle kontextus. Vagy a 'milyenekre' szó alatt valakikre gondolunk. Valakikre vagy valamikre... melyek nevét nem mondjuk ki! Nem, még úgy sem. Ennyi.

 

Köszönöm a figyelmet. Virágot az öltözőbe, jó kívánságokat az üzenetrögzítőre kérném. Minden tiszteletem Neked, ki megtiszteltél kitüntető figyelmeddel.

Szólj hozzá!

Címkék: korrektor

A bejegyzés trackback címe:

https://malacodvan.blog.hu/api/trackback/id/tr23197680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása