Csütörtökön kiderült, hogy idén sajnos nem végzem a sulival. Az utolsó, harmadik szigorlatom nem lett meg. Azt hiszem, mindent beleadtam, és becsületesen nem lett meg az utolsó megpróbáltatásom. Jobban mondva beleadtunk, Szilvivel karöltve, akivel jobb is talán, hogy nem írtuk le a gondolatainkat gyomorfekély-közeli, végkimerült állapotunkban.
Hirtelen sok lett a szabadidőm, amit munkakereséssel tölthetek el. Az viszont azért vicces volt, hogy csütörtök délután a megvárakoztatásunk után átérve a B épület elé [csupán] három négylevelű lóherét találtam.
Szerdán persze jobban nézett ki még a dolog. Azért 21-ből 3 embernek sikerült a nyelvészet. Biankának külön gratulálok kiemelkedő eredményéhez, és persze Andrisnak is, aki persze utólag folyton azon nyavalygott, hogy lehetett volna közepes is az a kettes.
A kimerült, egoizmusba fulladó kép elkészítését köszönöm szépen Timcsinek, hogy kérésemre elkövette a nyelvészetszigorlat után.
